6 perc olvasási idő
2025 után könnyű elcsüggedni – de nem ez a teljes kép
Egy olyan év után, mint 2025, könnyű elveszíteni a lelkesedést bárki számára, aki napi szinten nagy mennyiségben fogyaszt online híreket.
Ez egy olyan év volt, amely egyenesen a világ leggazdagabb emberének ijesztő „tisztelgésével” indult. Az általa irányított kormányzati informatikai hivatal – DOGE néven – gyakorlatilag szétverte azt az amerikai ügynökséget, amely az Egyesült Államok külföldi segélyezését felügyelte. Szakértők szerint ennek következménye világszerte tömeges betegségek és éhínségek lehetnek.
Gázában már ekkor is éhínség tombolt, a tűzszünet ellenére. Ukrajna továbbra is háborúban állt. A klímaváltozás nem „szűnt meg létezni”: 2025 a valaha mért egyik legmelegebb év volt, miközben a technológiai ipar mesterséges intelligenciára épülő adatközpontjai tovább súlyosbították a problémát.
De sok esetben ez nem volt a teljes történet
Elon Musk – több tiltakozással és egy Tesla-bojkottal szembesülve – májusban elhagyta vitatott kormányzati szerepét, hogy több időt szenteljen technológiai vállalatainak. A DOGE megszűnt, különösebb gyász nélkül.
Decemberben az Egészségügyi Világszervezet törékeny, de valódi előrelépésről számolt be Gáza élelmezésében, amely lassan kivezette a térséget az éhínségből. Ukrajna továbbra sem szenvedett vereséget, miközben a béketárgyalások folytatódtak.
A megújuló energia és a természetvédelem kiemelkedően jó évet zárt. Emellett 2025-ben több jelentős sikert értek el az AI-ipar legsúlyosabb túlkapásainak visszaszorításában is.
Összességében tehát bőven van ok az aggodalomra – de ugyanígy van ok arra is, hogy ne essünk kétségbe. Az alábbi 25 történet segíthet abban, hogy reményteljesebben köszöntsük 2026-ot.
1. Kína szén-dioxid-kibocsátása valóban csökkent
Nem recesszió, hanem növekedés mellett
2025 volt az az év, amikor Kína ténylegesen elkezdett „takarítani” – és itt nem csak a januárban berobbanó, meglepően hatékony és energiatakarékos DeepSeek AI-modellről van szó.
Egy átfogó elemzés szerint az új szél-, nap- és nukleáris kapacitások által termelt áram elegendő volt ahhoz, hogy visszaszorítsa a szénalapú energiatermelést még úgy is, hogy az energiaigény közben nőtt.
Ez azért különösen jelentős, mert korábban Kína szén-dioxid-kibocsátása csak gazdasági visszaesések vagy a COVID-járvány idején csökkent.
Kína – a világ legnagyobb CO₂-kibocsátója – azt is vállalta, hogy 2035-ig hatszorosára növeli szél- és napenergia-kapacitását. Jelenleg a globális nagyléptékű megújuló projektek 74%-a az országhoz köthető.
2. Az elektromos autók eladásai világszerte robbanásszerűen nőnek
Sokan arra számítottak, hogy a Tesla elleni bojkott és az amerikai EV-adókedvezmények megszüntetése visszaveti az elektromos autók piacát. Nem ez történt.
2025 szeptemberében először fordult elő, hogy világszerte havonta több mint 2 millió elektromos autót adtak el. Ez éves szinten 24%-os, havi szinten pedig 20%-os növekedést jelentett.
A leggyorsabb terjedés Európában és Kínában történt, míg az USA lemaradt. A legnagyobb meglepetést azonban a „világ többi része” kategória okozta, ahol 48%-os növekedést mértek.
3. A napenergia már olcsóbb, mint a szén
2025-ben először fordult elő, hogy a megújuló energiaforrások több áramot termeltek világszerte, mint a szén.
Gazdasági szempontból a szén egyszerűen értelmét vesztette: egy gigawatt szénkapacitás árából két gigawatt napenergia építhető.
Ez különösen látványos változást hozott Indiában, ahol a szén aránya először csökkent 50% alá az energiamixben. Az ország egyetlen év alatt több mint 30 gigawatt megújuló kapacitást adott hozzá a hálózathoz.
4. Annyira olcsó lett a napenergia, hogy egyes országok ingyen adják
Ausztrália 2025-ben történelmet írt: az ország olyan mértékű megújuló kapacitással rendelkezik, hogy napi három órában ingyenes áramot biztosít a háztartásoknak.
Ez a fejlemény azt jelenti, hogy a megújuló energia végre elérte azt, amit korábban a nukleáris energiától vártak: „túl olcsó lett ahhoz, hogy mérjék”.
5. Az energiatárolási iparág szárnyal
A megújulók csak akkor érnek igazán sokat, ha az energiát tárolni is tudjuk. 2025-ben az akkumulátoros energiatárolás világszerte robbanásszerű növekedést mutatott.
Az USA-ban a 2017-ben kitűzött 35 gigawattos célt messze túlteljesítették: 2025 harmadik negyedévére 40 gigawattnál járt a hálózatra kapcsolt kapacitás.
6. A világ megállapodott a nyílt tengerek 30%-ának védelméről
Az ENSZ által kidolgozott High Seas Treaty célja, hogy a nemzetközi vizek 30%-át védett tengeri övezetté nyilvánítsák.
Bár a szakértők öt évnél hosszabb ratifikációs folyamatra számítottak, a szükséges 60 ország már 2025 szeptemberére jóváhagyta a megállapodást. Ennek eredményeként megszületett a világ eddigi legnagyobb tengeri védett területe.
7. Több tucat veszélyeztetett faj tért vissza a kihalás széléről
2025-ben jó néhány természetvédelmi sikert lehetett ünnepelni. A zöld tengeri teknős például hivatalosan is lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról, miután populációja jelentősen megnövekedett.
Nem ő volt az egyetlen. Hasonló sikertörténetek születtek a vándorsólyomnál, az amerikai aligátornál, több orrszarvúfajnál, az okapinál, a fokföldi keselyűnél, valamint a kengurura emlékeztető, apró termetű brush-tailed bettongnál is.
8. Az ózonlyuk tovább gyógyul
Ha az emberiségnek valaha is szüksége volt kézzelfogható bizonyítékra arra, hogy nemzetközi egyezmények képesek valóban megjavítani a bolygót, akkor az ózonlyuk zsugorodása pontosan ilyen bizonyíték.
A tudósok decemberben bejelentették, hogy a Földet védő sugárzási pajzs sérülése az elmúlt hat év legkisebb méretét érte el. Ez része annak a hosszú távú trendnek, amely szerint az ózonlyuk – bár évente változó mértékben – folyamatosan záródik.
Ez a siker teljes egészében a Montreali Jegyzőkönyvnek köszönhető, amely korlátozta az ózonréteget károsító anyagok használatát.
9. Az AI-lufi nem pukkadt ki – legalábbis még nem
Három évvel azután, hogy a OpenAI bemutatta a ChatGPT-t, egyre szélesebb körben alakult ki az a vélemény, hogy a befektetők túl sok pénzt öntöttek az AI-iparágba. Maga Sam Altman is buboréknak nevezte a helyzetet.
Ezért irányult 2025 novemberében szokatlanul nagy figyelem a NVIDIA pénzügyi jelentésére. A chipgyártó ekkorra már 4 billió dolláros vállalattá nőtt, és lényegében az ő AI-barát GPU-i tartották recesszión kívül az amerikai gazdaságot.
A jelentés végül elég erős lett ahhoz, hogy elkerülje egy 1929-hez hasonló piaci összeomlást. Ugyanakkor a részvény árfolyama azóta lassú csökkenő trendbe kezdett – ami arra utal, hogy a buborék levegője fokozatosan, nem pedig robbanásszerűen távozik, hasonlóan a dotkomlufi lecsengéséhez 2000–2001-ben.
10. Az AI-cégek elengedték néhány legrosszabb ötletüket
2025-ben több kifejezetten rosszul átgondolt mesterségesintelligencia-projekt is eltűnt a piacról.
Eltűntek a tinédzsereknek szánt Character.AI chatbotok. Megszűntek a Meta furcsa, AI által generált felhasználói profiljai. És – remélhetőleg végleg – eltűnt a ChatGPT-vel működő plüssmackó is.
11. … és összeomlottak, amikor az alkotók jogairól volt szó
2025-ben az AI-modellek képzéséhez engedély nélkül felhasznált kreatív tartalmak hatalmas jogi visszhangot váltottak ki. Ennek eredményeként az év egyik legnagyobb szerzői jogi kártérítése született meg.
Miután egy bíró figyelmeztette, hogy egy per esetén még nagyobb büntetés várható, az Anthropic beleegyezett egy 1,5 milliárd dolláros egyezségbe írók egy csoportjával. Ez könyvenként nagyjából 3 000 dolláros kifizetést jelentett egy olyan online archívum után, amelyet az írók beleegyezése nélkül használtak fel nyelvi modellek tanítására.
A Copyright Alliance szerint ez precedenst teremtett, és bizonyította, hogy az AI-cégek képesek megfizetni az alkotókat. Különösen beszédes, hogy az Anthropic ezzel egy időben további 13 milliárd dollárnyi befektetést is bevont.
Eközben egy másik, potenciálisan hasonló jelentőségű per is zajlik: a Midjourney ellen vizuális művészek és nagy szórakoztatóipari vállalatok indítottak pert.
12. Egyes alkotók életük végéig alapjövedelmet kapnak
Lehet, hogy az AI nem veszi el minden munkánkat – de a művészek esetében komoly fenyegetést jelent. 2025-ben különösen látványos volt az úgynevezett „AI slop”, vagyis a tömegesen gyártott, gyenge minőségű AI-tartalom elterjedése.
Ezért különösen jelentős lépés, hogy Írország bejelentette: az eddig kísérleti jelleggel működő Basic Income for Artists programját állandóvá teszi. A program 2026-tól 2 000 művésznek biztosít havi körülbelül 1 500 dolláros támogatást – pusztán azért, hogy alkothassanak.
13. A gyerekek több védelmet kapnak a technológia káros hatásai ellen
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a közösségi média és az okostelefonok komoly mentális kockázatot jelentenek a gyerekek és különösen a státuszérzékeny tinédzserek számára.
2025-ben több vállalat és politikai vezető is komolyabban kezdte venni ezt a problémát. A Roblox arcfelismerésen alapuló életkor-ellenőrzést vezetett be a 13 év alatti felhasználók védelmében.
Ausztrália ennél is tovább ment: betiltotta a közösségi médiát a 16 év alattiak számára, miközben az USA több államában is tiltják az okostelefonok használatát az iskolákban.
14. Megtanultuk, hogyan lehet újranöveszteni a szívizomsejteket
A szívbetegségek továbbra is a világ vezető halálokai közé tartoznak, de 2025-ben komoly áttörés történt. A Mayo Clinic kutatói novemberben bejelentették, hogy laboratóriumi körülmények között sikerült regenerálniuk a sérült szívizomszövetet átprogramozott őssejtek segítségével.
15. Új módszerekkel vesszük fel a harcot a rák ellen
Szakértők szerint 2025 a rákkezelés „aranykorának” folytatását hozta el. Az egyik legígéretesebb fejlesztés egy mRNS-alapú rákvakcina, amely az immunrendszer támadó képességét erősíti.
Ezzel párhuzamosan a génterápiás kezelések agresszív leukémia esetén rendkívüli eredményeket mutattak, és egyes daganatoknál már hanghullámokkal is képesek voltak a tumorsejtek elpusztítására.
16. Vérvizsgálattal kimutatható az Alzheimer-kór
Az Egyesült Államokban az FDA jóváhagyta az első olyan vérvizsgálatokat, amelyek képesek kimutatni az Alzheimer-kórt idős betegek esetében. Ez lehetővé teszi, hogy a kezelést jóval korábbi stádiumban megkezdjék.
17. A CRISPR először mentette meg egy gyermek életét
2025-ben a CRISPR génszerkesztési technológia végre nem csak ígéret maradt. A philadelphiai gyermekkórházban egy hat hónapos csecsemő személyre szabott génterápiát kapott egy ritka genetikai betegség ellen – és ma már egészségesen fejlődik.
18. Szemimplantátumok visszaadják a látást
Egy mérföldkőnek számító tanulmány szerint 38, időskori makuladegenerációban szenvedő beteg szemébe ültettek chipet. Speciális szemüveggel kombinálva a technológia többségük számára visszaadta a látást.
19. A millenniumi és Z generáció átalakítja a politikát
New York új, 34 éves polgármestere, Zohran Mamdani a fiatal szavazók példátlan mozgósításával nyert. Elemzők szerint 2025-ben mindkét politikai oldalon nőtt a fiatalok részvétele – egy olyan országban, amely hamarosan második nyolcvan feletti elnökét köszönti.
20. Kétpárti többség akarja szabályozni az AI-t
A Kongresszus egyik legszélesebb körű egyetértése 2025-ben az AI-szabályozás körül alakult ki. A mesterséges intelligenciát érintő állami szabályozás tiltását célzó javaslat 99–1 arányban elbukott a Szenátusban.
Mindez azt sugallja, hogy 2026 lehet az az év, amikor az emberiség valóban elkezd visszavenni az irányítást az AI felett.
Zárszó
2025 valóban nehéz év volt – de egyben bizonyíték arra is, hogy a világ képes korrigálni. A technológia, a politika és a társadalom területén egyaránt megjelentek azok a jelek, amelyek okot adhatnak a bizakodásra 2026 küszöbén.
Források:
- 25 good things that happened in 2025 | MASHABLE
