A 60/40 portfólió történelmi adatok alapján gyorsabban állt talpra a nagy visszaesésekből, mint a kizárólag részvényekből álló befektetés. Ez nem jelenti azt, hogy egy újabb tőzsdei összeomlás közeleg, vagy hogy a következő válságban is ugyanennyi ideig tart majd a felépülés.
Főbb megállapítások
- A részvények magas értékeltsége miatt sok befektető tart egy jelentős piaci visszaeséstől.
- A J.P. Morgan történelmi adatai szerint az S&P 500 átlagosan 24 hónap alatt épült fel a legalább 20%-os esésekből.
- Egy 60% részvényből és 40% kötvényből álló portfóliónál ugyanez az átlag 11 hónap volt.
Az elmúlt négy év bikapiacán az S&P 500 116%-kal, a Nasdaq Composite pedig 156%-kal emelkedett. Az erős vállalati eredmények mellett a részvények értékeltsége is magasra került. A befektetők számára ezért egyre fontosabb kérdés, hogyan viselkedne a portfóliójuk egy tartós visszaesésben.
A magas értékeltség önmagában nem jelzi előre az esés időpontját. Az árakhoz a vállalati nyereség növekedése is felzárkózhat, de a részvényárfolyamok csökkenése is mérsékelheti az értékeltséget.
Mit mutat a 60/40 portfólió története?
A klasszikus 60/40 portfólió a befektetett vagyon 60%-át részvényekben, 40%-át kötvényekben tartja. A J.P. Morgan történelmi összehasonlítása szerint az 1988 és 2025 között vizsgált, legalább 20%-os visszaesésekből a 60/40 portfólió átlagosan 11 hónap alatt épült fel. A részvényportfólióként vizsgált S&P 500-nál az átlag 24 hónap volt, az osztalékok újrabefektetésével számolva is.
A különbség elsősorban a nagy eséseknél jelentkezett. Kisebb visszaesések után a kétféle portfólió felépülési ideje között jóval kisebb volt az eltérés. A 11 és 24 hónap történelmi átlag: egyik sem határidő vagy ígéret a következő piaci válságra.
Az 1989 óta vizsgált ötéves időszakok 99%-ában ért el pozitív hozamot a 60/40 portfólió, míg az S&P 500 esetében ez az arány 87% volt. Tízéves időtávon a megfelelő arányok 100%, illetve 93% voltak. Ezek az eredmények az adott múltbeli időszakra és számítási módszerre vonatkoznak.

Miért fontos az időszakos újrasúlyozás?
A 60/40 arány fenntartásához a portfóliót időnként újra kell súlyozni. Ha a részvények ára jelentősen esik, részarányuk 60% alá csökkenhet. Az eredeti arány visszaállításakor a befektető kötvényeket ad el, és részvényeket vásárol.
Erős részvénypiaci emelkedés után ennek a fordítottja történhet: a részvények egy részének eladásával ismét növelhető a kötvények súlya. Az újrasúlyozás így előre meghatározott szabályt ad a döntésekhez. Nem szünteti meg a veszteség lehetőségét, és azt sem biztosítja, hogy minden részvényvásárlás a piac mélypontján történik.
A kötvények sem nyújtanak állandó védelmet
A kötvények mérsékelhetik egy részvényportfólió ingadozását, de nem minden piaci környezetben emelkedik az értékük, amikor a részvények esnek. 2022-ben mindkét eszközosztály jelentős veszteséget szenvedett el.
A történelmi adatok ugyanakkor több olyan időszakot mutatnak, amikor a kötvények ellensúlyozták a részvényveszteséget. Egy, az eredeti írásban szereplő összevetés szerint 25 részvénypiaci veszteséget hozó évből 21-ben pozitív volt a kötvények hozama. Ennél az adatnál nincs megadva a pontos vizsgálati időszak és a használt kötvénymutató, ezért önmagában nem alkalmas jövőbeli válságok előrejelzésére.
A kötvényárak 2026-os csökkenése után a kötvényhozamok ismét figyelmet kaptak. A Vanguard Total Bond Market ETF (BND), amely széles amerikai kötvénypiaci indexet követ, 2026. október 17-i adatként 5,5%-os lejáratig számított hozammal szerepelt. Ez időponthoz kötött mutató, nem garantált befektetői hozam.

A gyorsabb felépülésnek ára lehet
A részvényoldalra példa a Vanguard S&P 500 ETF (VOO). A BND és a VOO együttes használata szemlélteti, hogyan állhat össze egy részvényekből és kötvényekből épített portfólió. Az ETF-ek önmagukban nem garantálják a történelmi eredmények megismétlődését.
A kötvények kisebb ingadozása hosszú távon alacsonyabb hozammal is járhat. Az eredeti összehasonlítás szerint 1950 óta a 60/40 portfólió átlagos évesített hozama 9,4%, míg az S&P 500-é 11,7% volt.
A 60/40 stratégia fő kérdése tehát az, hogy a befektető mennyi várható hosszú távú hozamról hajlandó lemondani a mérsékeltebb visszaesés és a történelmileg gyorsabb felépülés lehetőségéért. Magyarországi befektetőként a devizakockázatot, a költségeket és a ténylegesen elérhető termékeket is figyelembe kell venni. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli hozamot.
Források
- Az eredeti cikk – The Motley Fool, 2026. október 17.
- J.P. Morgan: Guide to the Markets, 2026. negyedik negyedév – a felépülési idők eredeti ábrája.
- Vanguard: BND alapadatok és VOO alapadatok.
- Goldman Sachs aranyár-előrejelzése: 4800 dollárra csökkent a 2027-es célár

- Warren Buffett szabálya piaci eséskor: mit tanulhatnak belőle a nyugdíjas befektetők?

| A fenti elemzések, illetve a források, a szerkesztőség véleményét tükrözik, és semmilyen módon sem tekinthetőek befektetési tanácsként. |






