Összefoglaló
Ez a forrás azt vizsgálja, hogy miért buknak el az emberek gyakran az újévi fogadalmaikkal, és mi az oka a hosszú távú viselkedésváltozás sikerének. A kutatás kimutatja, hogy az önálló élvezet (belső motiváció) a cél elérésének folyamatában sokkal erősebben jósolja a sikert, mint a külső tényezők, például az eredmény fontossága vagy hasznossága. Négy tanulmányon keresztül, melyek amerikai és kínai résztvevőkkel, valamint objektív adatkövetéssel is foglalkoztak, a kutatók arra jutottak, hogy a azonnali jutalmakat biztosító, élvezetes célok sokkal valószínűbben fenntarthatóak. Ez a felfedezés ellentmond a hagyományos bölcsességnek az akaraterő és a fegyelem elsődlegességével kapcsolatban, és gyakorlati tanácsokat ad az élvezetesebb célok kitűzésére és elérésére.
Olvasási idő: 6 perc
|
|
Röviden:
|
Az élvezet szerepe a tartós változásban
Főbb témák és legfontosabb megállapítások
Ez a tájékoztató egy kutatássorozat eredményeit mutatja be, amely a tartós viselkedésváltozás mögötti mozgatórugókat vizsgálja, különös tekintettel az újévi fogadalmakra. A fő téma az élvezet fontossága a célok elérésében, ellentétben a hagyományosan hangsúlyozott fegyelemmel és fontossággal.
1. Az élvezet (belső motiváció) felülmúlja a fontosságot (külső motivációt) a hosszú távú célok elérésében
A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel tartják be fogadalmaikat, ha élvezik a folyamatot, nem csupán az eredményt értékelik.
-
- “Az emberek nagyobb valószínűséggel tartják be újévi fogadalmaikat, ha élvezik a folyamatot, nem csupán az eredményt értékelik.”
-
- “A négy tanulmányban a belső motiváció következetesen jobban előre jelezte a cél sikerét, mint a külső motiváció.”
-
- “Míg a legtöbb ember fontosság vagy hasznosság alapján tűz ki célokat, azok, akik sikeresek, valami egészen más hajtja őket: magát az utazást találják jutalmazónak.”
-
- Az egész éves vizsgálatban a résztvevők “következetesen fontosabbnak értékelték fogadalmaikat, mint élvezetesnek, ami azt jelenti, hogy elsősorban azért választottak célokat, mert azok számítottak, nem azért, mert szórakoztatóak voltak. Azonban azok, akik egész évben kitartottak fogadalmaik mellett, már a kezdetektől fogva magasabb szintű élvezettel jellemezhetők.”
2. A népszerű bölcsesség téved: a kitartás nem a fegyelemből, hanem az azonnali jutalomból fakad
A közhiedelemmel ellentétben, miszerint az akaraterő és a fegyelem a siker kulcsa, a kutatás rávilágít, hogy az azonnali elégedettség és a folyamatban rejlő öröm a tartós motiváció alapja.
-
- “Ez a megállapítás feje tetejére állítja az akaraterőről és a fegyelemről szóló népszerű bölcsességet. Ehelyett a kutatás azt mutatja, hogy azok az emberek, akik egész évben fenntartják fogadalmaikat, azok, akik képesek azonnali elégedettséget találni erőfeszítéseikben, nem csak a távoli eredményekben, amelyeket remélnek elérni.”
-
- “A fontosságon alapuló célok késleltetett előnyökre támaszkodnak, a jobb egészség, anyagi biztonság vagy szakmai siker ígéretére a jövőben. De az emberek természetüknél fogva diszkontálják a jövőbeli jutalmakat, így azok idővel kevésbé motiválóvá válnak.”
-
- “Az élvezetes célok azonnali jutalmakat nyújtanak. Amikor valaki a célja elérését alapvetően kielégítőnek találja, azonnal megkapja a kifizetéseket, nem csak végül. Ez egy önmagát erősítő ciklust hoz létre, amely idővel fenntartja a motivációt.”
3. Az emberek félreértik saját motivációjukat
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy az emberek többsége tévesen azt hiszi, hogy a cél fontossága, nem pedig az élvezet, jobb előrejelzője a célok elérésének.
-
- “Különösen érdekes volt a kutatók megállapítása az emberek saját motivációjukkal kapcsolatos hiedelmeiről. Egy nyomon követési tanulmányban megkérdezték a résztvevőket, mi jósolná meg jobban a célok elérését: a fontosság vagy az élvezet. A legtöbben a fontosságot választották, jelezve, hogy nem értik teljesen, mi hajtja valójában saját hosszú távú viselkedésüket.”
-
- “Ez a félreértés ahhoz vezethet, hogy az emberek kudarcra ítélik magukat. Ha valaki azt hiszi, hogy az akaraterő és az elkötelezettség a legfontosabb, akkor kevésbé valószínű, hogy arra fog összpontosítani, hogy a céljának elérése élvezetes legyen.”
4. A kutatás kultúrák közötti érvényessége és objektív mérések
A tanulmány nem csupán amerikai mintán alapul, hanem kínai résztvevőkkel és objektív adatokkal (lépésszám) is megerősítette a megállapításokat, sőt, egy kísérleti manipulációval is bizonyította az élvezet ok-okozati szerepét.
-
- “A kutatók megismételték a tanulmányt 500 kínai résztvevővel a kínai újév alatt, és ugyanazt a mintázatot találták: az élvezet erősebben előre jelezte a célok betartását, mint a fontosság.”
-
- “A önbevalláson alapuló méréseken túl a kutatók 439 ember tényleges napi lépésszámát követték nyomon, akiknek célja az volt, hogy többet sétáljanak. Ismét, azok, akik a sétálást alapvetően élvezetesebbnek találták, szignifikánsan több lépést tettek, mint azok, akiket elsősorban az egészségügyi előnyök motiváltak.”
-
- Egy kísérleti tanulmányban, ahol a motivációt manipulálták: “Azok, akik a játékra fókuszáló feltételben voltak, 26%-kal több terméket szkenneltek a következő 24 órában, mint azok, akik az információra fókuszáló feltételben voltak. Ez a kísérlet döntő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az élvezet növelése ténylegesen jobb célbetartáshoz vezet.”
MódszertanA kutatók négy tanulmányt végeztek a belső és külső motiváció, valamint a célbetartás kapcsolatának vizsgálatára.
Eredmények
Korlátok
Finanszírozás és közzétételek
Publikációs információk
|
Gyakorlati alkalmazások
A kutatási eredmények számos gyakorlati alkalmazással bírnak a tartós változásra törekvők számára:
-
- Egyéni szinten: “Ahelyett, hogy kizárólag arra összpontosítana, miért fontos egy cél, az embereknek érdemes aktívan fejleszteniük az élvezetet a folyamat során. Ez jelentheti olyan edzésforma megtalálását, amely inkább játéknak, mint munkának tűnik, olyan főzési technikák felfedezését, amelyek élvezetessé teszik az egészséges étkezést, vagy olyan jutalmazási rendszerek létrehozását, amelyek vonzóbbá teszik a megtakarítási célokat.”
-
- Politikai és szervezeti szinten: “A beavatkozásoknak hangsúlyozniuk kellene a kívánt viselkedés azonnali, élvezetes előnyeit, nem csak a hosszú távú következményeit. A népegészségügyi kampányok hatékonyabbak lehetnek, ha kiemelik, hogy a fizikai aktivitás hogyan lehet szórakoztató és stresszoldó már ma, nem csak a betegségek megelőzésére szolgál évtizedekkel később.”
-
- Remény a kudarcosoknak: “A probléma nem az akaraterő vagy az elkötelezettség hiánya lehet, hanem az, hogy nem sikerült kiaknázni azokat a jutalmakat, amelyek lehetővé teszik a kitartást.”
Az üzenet egyértelmű: “Válasszon olyan célokat, amelyek valóban élvezetessé válhatnak. A tartós változás útja nem csupán elszántsággal és akaraterővel van kikövezve, hanem az emberi képességgel, hogy örömöt találjon a jobbá válás folyamatában.”
