Összefoglalás
A Google úttörő lépést tett azáltal, hogy elsőként hozta nyilvánosságra a Gemini mesterséges intelligencia energia- és vízfogyasztási adatait. A jelentés szerint egy-egy lekérdezés fogyasztása alacsony, de a havi több százmillió felhasználó miatt a környezeti hatás összeadódik. A Google saját módszertana részletesebb képet ad az MI ökológiai lábnyomáról, mint a korábbi becslések, és hangsúlyozza a hatékonyság javítására, a tiszta energiaforrásokra és az átláthatóságra való törekvést. Az iparág többi szereplője egyelőre nem közölt hasonló adatokat, így a Google példája ösztönző lehet a fenntarthatóbb MI-jövő felé.
4 perc olvasási idő
Legfontosabb ötletek/tények:
A Google az első jelentős technológiai vállalat, amely közzéteszi az MI energia- és vízfogyasztási adatait:
A Google nyilvánosságra hozta a Gemini MI-alkalmazásainak energia- és vízfogyasztási becsléseit, ami „iparágban első” lépésnek számít.
Ez az átláthatóság kulcsfontosságú, mivel az MI iránti kereslet gyorsan növekszik, és ezzel együtt bővül az azt támogató infrastruktúra (adatközpontok, erőművek) is.
„A Google közzétette a Gemini chatbotjának energiafelhasználásáról és kibocsátásáról szóló becsléseket, ami iparágban első lépés.”
A Gemini lekérdezésenkénti energia-, szén- és vízfogyasztása:
Egy átlagos Gemini szöveges lekérdezés a Google szerint „0,24 wattórát (Wh) energiát használ fel, 0,03 gramm szén-dioxid-egyenértéket (gCO2e) bocsát ki, és 0,26 milliliter (kb. öt csepp) vizet fogyaszt”.
Ezt a per-lekérdezési hatást a Google „kevesebb mint kilenc másodperc tévézéshez” hasonlította.
Fontos megjegyezni, hogy bár egyedi lekérdezésenként az értékek alacsonynak tűnnek, a Gemini havi 350 millió felhasználója miatt ezek az értékek összeadódnak.
A Google becslései alacsonyabbak a nyilvános számításoknál, a módszertan a különbség kulcsa:
A Google szerint a Gemini energiafogyasztási adatai „lényegesen alacsonyabbak, mint az MI által felhasznált erőforrásokra vonatkozó számos nyilvános becslés”.
A vállalat kifejlesztette saját módszertanát, amely a modell aktív számítási energiáján és vízfogyasztásán túl számos tényezőt figyelembe vesz, például:
- A chipek valós használata nagyságrendben, ami „sokkal alacsonyabb lehet, mint az elméleti maximumok”.
- Az MI futtatásához használt TPU-kon és GPU-kon kívül a CPU és a RAM energiafelhasználása.
- „Üresjárati gépek” (standby rendszerek) és a nem MI-számításokhoz is használt infrastruktúra (pl. adatközpont-rezsi, hűtőrendszerek) energiafogyasztása.
Egy „nem átfogó” megközelítés becslése szerint „az átlagos Gemini szöveges lekérdezés 0,10 Wh energiát, 0,02 gCO2e-t bocsát ki, és 0,12 ml vizet fogyaszt” – ezeket a számokat a Google „lényegesen” alábecsültnek és „optimistának” nevezte.
„Úgy véljük, ez a legteljesebb kép az MI általános lábnyomáról” – mondta a Google.
A hatékonyság javulása és a jövőbeli fenntarthatósági törekvések:
A Google szerint „egy közelmúltbeli 12 hónapos időszakban az átlagos Gemini alkalmazások szöveges lekérdezésének energia- és teljes szénlábnyoma 33-szor, illetve 44-szer csökkent, miközben jobb minőségű válaszokat adott”. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket az adatokat és állításokat harmadik fél nem ellenőrizte.
A Google megközelítéseket említett, amelyeket az adatközpontok hatékonyságának javítása érdekében alkalmaz, ideértve a hardver teljesítményének maximalizálását, a hibrid érvelést és a desztillációt (nagyobb modellek tanítják a kisebbeket).
A vállalat megismételte elkötelezettségét a tiszta energiaforrások használata és a hűtéshez felhasznált édesvíz pótlása mellett.
Az aggodalmak és a szélesebb iparági kontextus:
Az MI terjeszkedésével az energiahatékonyság sokak számára kiemelt fontosságúvá vált, de a növekedés túl gyors ahhoz, hogy a környezetvédelmi aggályok érvényesüljenek.
A jelentések szerint az MI iránti kereslet az elektromos energia és a kapcsolódó erőforrások felhasználását növeli, ami fontos tényezővé teszi a környezeti jövőnk szempontjából.
Egy közelmúltbeli Reuters/Ipsos felmérés szerint az amerikaiak 61%-a aggódik az MI villamosenergia-felhasználása miatt.
Más jelentős MI-szereplők, mint például az OpenAI (Sam Altman vezérigazgató megosztott becsléseket, de nem szolgáltatott módszertant vagy adatokat), és az Anthropic sem tettek közzé konkrét adatokat.
A Trump-kormányzat bejelentett politikája az új adatközpontok és erőművek „környezeti engedélyeztetésének felgyorsítására” utal, ami a fenntarthatósági célok depriorizálásához vezethet.
Az átláthatóság jelentősége a jövőre nézve:
Minél több adat áll rendelkezésre az MI hatásáról, annál jobban lehet támogatni a fenntartható alkalmazásokat.
Az adatok megosztása – különösen, ha azokat független harmadik felek is ellenőrzik – iparági szabványokat és versengő ösztönzőket teremthet a felhasználók és vállalkozások számára, hogy figyelembe vegyék a kibocsátásokat és az energiafelhasználást egy modell kiválasztásakor.
Ideális esetben a Google jelentése más vállalatokat is arra ösztönöz, hogy hasonló információkat osszanak meg saját MI rendszereikről.
Összegzés:
A Google jelentése úttörő lépést jelent az MI energiafelhasználásának átláthatóbbá tételében. Bár a becsült adatok alacsonyabbak, mint sok nyilvános számítás, és a Google saját módszertanát tekinti a legteljesebbnek, fontos, hogy ezeket az adatokat ne elszigetelten tekintsük. Az MI exponenciális növekedése továbbra is növeli az energiaigényt, ami sürgőssé teszi a megújuló energiaforrásokba való befektetést és az iparági szintű adatok megosztásának ösztönzését a fenntartható jövő érdekében.
Források:
• Google reveals how much energy a Gemini query uses – in industry first | ZDNET
