Összefoglalás
Bár a GENIUS Act egy mérföldkőnek számító, kétpárti támogatással elfogadott amerikai kripto-szabályozás, New York legbefolyásosabb ügyészei szerint a jogszabály komoly veszélyeket rejt. Egy frissen nyilvánosságra került levélben azzal vádolják a törvényt, hogy nem védi a csalások áldozatait, sőt, jogi fedezéket és a legitimitás látszatát nyújthatja az olyan domináns stabilcoin-kibocsátóknak, mint a Tether és a Circle, amelyek az ügyészek szerint profitálhatnak az illegális tevékenységekből.
4 perc olvasási idő
Bevezetés: Szabályozási mérföldkő vagy jogi kiskapu?
A GENIUS Act júliusi elfogadása történelmi pillanat volt az amerikai kriptopiac számára, hiszen ez az első jelentős, kétpárti konszenzuson alapuló szabályozási keretrendszer, amely a digitális eszközök világát célozza. A törvény kifejezett célja a stablecoinok, vagyis az amerikai dollárhoz hasonló stabil eszközökhöz kötött kriptovaluták piacának rendbetétele volt.
A szabályozási áttörést azonban beárnyékolja egy súlyos kritika: New York legmagasabb rangú jogi képviselői, köztük Letitia James főügyész és Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész, egy levélben tárták fel a jogszabály súlyos, rendszerszintű hiányosságait. Állításuk szerint a törvény jelenlegi formájában nem az áldozatokat védi, hanem a csalásból nyerészkedő vállalatoknak kedvez.
A következőkben részletesen elemezzük az ügyészek konkrét vádjait és az érintett cégek védekezését.
Az ügyészi vádak: „A törvény a csalásból való nyerészkedést segíti”
Az ügyészek levele azért bír kiemelt súllyal, mert New York legbefolyásosabb jogi szereplői fogalmazzák meg benne azokat a súlyos vádakat, amelyek szerint a GENIUS Act nemhogy nem oldja meg, de egyenesen súlyosbítja a pénzügyi bűnözés problémáját a stablecoinok piacán.
Érvelésük szerint a törvény alapvető hiányosságai miatt az áldozatok kiszolgáltatottá válnak, miközben a kibocsátók számára pénzügyi ösztönzőt teremt az ellopott pénzek visszatartására.
A GENIUS Act alapvető hiányossága
Az ügyészek fő kritikája a törvény egyik legfontosabb eleme köré összpontosul. A jogszabály ugyan előírja a kibocsátóknak, hogy a forgalomban lévő stablecoinjaik értékét egy az egyben fedezzék likvid eszközökkel, például amerikai dollárral vagy rövid lejáratú államkötvényekkel, de egy kulcsfontosságú pontról teljesen megfeledkezik: nem tartalmaz semmilyen előírást az ellopott pénzeszközök áldozatoknak való visszaszolgáltatására.
Ez a hiányosság az ügyészek szerint „jogi fedezéket” és a „legitimitás látszatát” adja a cégeknek, amikor úgy döntenek, hogy az általuk befagyasztott, lopott pénzeszközöket megtartják ahelyett, hogy visszajuttatnák azokat a jogos tulajdonosaiknak.
A Tether szelektív együttműködése
A levél külön kitér a piacvezető Tetherre (USDT), amely képes a gyanús tranzakciókhoz kapcsolódó coinok befagyasztására. A probléma az ügyészek szerint az, hogy a cég ezt azonban csak eseti alapon, és kizárólag szövetségi szintű bűnüldöző szervekkel együttműködve teszi meg.
Ez a gyakorlat súlyos következményekkel jár:
„A valóság sok áldozat számára az, hogy az USDT-ben ellopott pénzeszközeiket soha nem fogják befagyasztani, lefoglalni vagy visszaszolgáltatni.”
A Tether eseti alapon dönt arról, hogy segít-e a hatóságoknak, és semmi sem akadályozza meg abban, hogy ezt az együttműködést bármikor teljesen leállítsa.
A Circle „perverz” pénzügyi ösztönzői
Míg a Tether kritikája a szelektív és megbízhatatlan együttműködésre fókuszál, a Circle elleni vádak egy rendszerszintű, profitvezérelt mechanizmust írnak le, amely az ügyészek szerint közvetlenül a bűnözésből való haszonszerzésre épül.
Az ügyészek még súlyosabb vádakat fogalmaznak meg a második legnagyobb kibocsátóval, a New York-i székhelyű Circle-lel (USDC) szemben, amelynek gyakorlata szerintük „jelentősen rosszabb az áldozatok számára”, mint a Tetheré.
A mechanizmus a következő:
- A Circle a hatósági jelzésekre befagyasztja az ellopott pénznek minősített összegeket.
- Azonban ezeket az alapokat nem adja vissza sem az áldozatoknak, sem a hatóságoknak.
- Ehelyett a befagyasztott pénzek mögött álló dollár- vagy állampapír-fedezetet tovább fekteti be, és abból kamatbevételt szerez.
Ez egy „kristálytiszta” pénzügyi ösztönzőt teremt a cég számára, hogy elutasítsa a hatósági kéréseket, hiszen jobban megéri neki megtartani és kamatoztatni az ellopott pénzt.
Ezt konkrét adatokkal is alátámasztják: novemberi állapot szerint a Circle több mint 114 millió dollárnyi eszközt tartott befagyasztva. Becslések szerint pedig a Circle és a Tether 2024-ben fejenként akár 1 milliárd dollár profitot is termelhet a tartalékaik befektetéséből – beleértve azokat a tartalékokat is, amelyek lopott és befagyasztott coinok mögött állnak.
A kibocsátók védekezése: „Elkötelezettek vagyunk a pénzügyi integritás mellett”
A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében fontos bemutatni, hogyan reagáltak az érintett vállalatok a New York-i ügyészek által megfogalmazott, rendkívül súlyos vádakra.
A Tether álláspontja
A Tether a CNN-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy „rendkívül komolyan veszi a csalást” és „zéró toleranciát” hirdet az illegális tevékenységekkel szemben.
A Circle válasza
Dante Disparte, a Circle stratégiai igazgatója szintén visszautasította a vádakat, hangsúlyozva a pénzügyi integritás és a szabályozási normák iránti elkötelezettséget.
A háttér: A stablecoinok és a pénzügyi bűnözés
A kripto-ökoszisztéma vére
A stablecoinok funkciója, hogy értéküket egy stabil eszközhöz, jellemzően az amerikai dollárhoz kötik, így menedéket nyújtanak a kriptopiac extrém volatilitásával szemben.
A bűnözők kedvelt eszköze
A Chainalysis adatai szerint a kriptovilágban zajló illegális tranzakciók 63%-át stablecoinokkal bonyolítják le.
Politikai visszhang és a jogi dilemma
A jogalkotók reakciója
A GENIUS Act Donald Trump elnök aláírásával, széles körű kétpárti támogatással lépett hatályba.
A technológia és az üzleti modell konfliktusa
Hilary J. Allen jogászprofesszor szerint a probléma nem a technológiában, hanem az üzleti modellben rejlik.
Befejezés: Legitimitás az áldozatok kárára?
A GENIUS Act fontos lépés a kriptoipar szabályozási legitimitása felé, de az ügyészek szerint ez az áldozatok védelmének rovására történik. A végső kérdés az, hogy az innováció felülírhatja-e a befektetők és áldozatok védelmét.
Források:
