Összefoglaló

Ez a forrás a tőzsdei kereskedésben alkalmazott stratégiai menedzsment alapelveit mutatja be, hangsúlyozva a szubjektivitás kiküszöbölésének fontosságát és a megtervezett szabályok betartását. Kitér a tőke megőrzésének prioritására, bemutatva a kockázatcsökkentő technikákat, mint például a „breakeven” (stop belépési szintre húzása), miközben rávilágít annak buktatóira és a pszichológiai komponens szerepére. A szöveg részletesen ismerteti a pozícióépítés módszerét, különösen a piramisépítési stratégiát, szemléltetve, hogyan lehet növelni a profitot a kockázat arányos kezelésével, valamint javaslatokat tesz a veszteséges pozíciók kezelésére is a veszteségek minimalizálása érdekében.

Olvasási idő: 11 perc

“Hogyan…?” címmel egy sorozatot índítunk, melynek az első cikkét olvashatja. A “How to…” cikkek az angolszász nyelvterületeken, egy nagyon népszű módja egy-egy elméleti megfontolás gyakorlatba ültetésének. Először ismertetem az elméletet, majd a gyakorlati kivitelezést. Ez után egy összefoglaló rész következik, valamint egy kvíz, ahol felmérheti mennyire értette meg a témakört.

A pozíció építésnek ez az első része, ugyan is létezik egy csaknem ellentétes logikájú megoldás is, amit következő cikkünkben mutatunk be.

Nagyon fontos dolog, hogy itt abszolút semmi helye a szubjektivitásnak, ha beleavatkozunk a tréd menetébe, ennek is előre megtervezettnek kell lennie. Ennek a szabálynak a megszegése a leggyakoribb, mégpedig az idő előtti zárás, a “nekem ennyi már elég” felkiáltással. Amikor egy stratégiát visszatesztelünk, látjuk mekkora a találati arány, pontosan kiszámíthatjuk mennyit vesztünk egy rossz tréden, és mennyit profitálunk  egy nyerő trédből. Mármost, ha a nyerő trédek hozamát megvagdossuk, a hiányzó haszon a hónap végére veszteségessé tehet még egy nyereséges stratégiát is. 

Ha az ember követi az elvet, miszerint a tőke megőrzésének abszolút prioritása van, akkor nyilván a kockázat csökkentése az első amit tehetünk. Vagyis, ha elindult egy tréd akkor lehetőség szerint hamar gondoskodnunk kell arról, hogy a kezdeti kockázat mielőbb csökkenjen. Ennek  kézenfekvő eszköze a stop belépési szintre való húzása, amikor a tréd ezt már megengedi. Ezt a szituációt Breakeven-nek hívják, vagyis itt már nincs veszteni valónk, innentől kezdve a tőzsde pénzével „játszunk”.

A nagy kérdés persze, mikor húzzuk a stoppot a belépési szintre. Ha túl korán tesszük meg, könnyen előfordulhat, hogy az ár kilő bennünket nullával a trédből, majd szépen megcsinálja a célárat. Az az igazság, hogy az általam vizsgált robotok backtesztjeinek a túlnyomó többsége azt mutatja, hogy jobb, ha a breakeven funkció ki van kapcsolva. Több veszteséges tréd lesz ugyan, de a nettó nyereség mégis magasabb lesz mint a nullábahúzással. Túl sokszor fordul elő, hogy egy tetemes nyereség helyett breakevennel végződik a tréd. Viszont ha az ember „kézzel“ kereskedik fontossá válik a pszichológiai komponens. Különösen kezdőknek azt ajánlom alkalmazzák ezt a technikát. A jó érzés, elkerülni a negatív trédeket, kedvezően hat a stabil mentális hozzáállás elérésére. És az elején ez még nagyon fontos pont.

Az egyik legismertebb tréd menedzsment eljárás a pozícióépítés. A Turtle trédereknél már láttuk ezt a metódust, az azonban egy nagyon agresszív változata ennek a technikának, hiszen a tréd indulása után nemhogy csökkenne, hanem növekszik a kockázat. A pozícióépítés alapgondolata tulajdonképpen az „addig üsd a vasat amíg meleg“ elve. Vagyis sikerült eltalálni az irányt, használjuk ki amennyire csak lehet.

A legelterjedtebb módszer az úgynevezett pramisépítés. Általában a stoptávolság felét veszik és ezzel a távolsággal vannak meghatározva a lépcsőfokok. A legegyszerűbb, ha egy konkrét példán nézzük meg a dolgot:

Vegyünk egy trédet 80 píp stoptávolsággal 4 Lot nagyságrendben, ami az equity 2%-nak felel meg. 

Az első tréd indulásának pillanatában 2% a kockázat.

 

Amikor elérjük az SL felét, vagyis 40 pípet, rányitunk egy új trédet, de az első nyitás felével, vagyis 2 Lottal. A stop ettől a nyitástól ugyan úgy 80 pípre van. Ez a stop lesz az első tréd stoppja is. 

Az első tréd ekkor már 40 píp nyereségben van, vagyis ennek a kockázata 1%.

A második tréd miután fele akkora nagyságrenddel nyílt szintén 1% kockázatban van. A kettő együtt 2%. Mint látjuk a kockázatunk nem nőtt, ugyan annyi maradt. Na de haladjunk tovább.

Újabb 40 píp múlva nyílik a harmadik tréd, az előző felével, azaz 1 Lottal, stopja – ami egyúttal az előző 2 trédre is vonatkozik – szintén 80 pípre lesz. Miután ez azonban az első 4 lotos nyitás negyedével, azaz 1 lottal nyílt a kockázata tehát a kezdeti 2% 1/4-e, azaz 0.5% lesz. 

Az első tréd Breakevenbe került, a második szintén 0.5%-nál rizikónál tart. A három tréd tehát együttesen már csak 1% kockázatban van.

Újabb 40 píp múlva nyílik a 4. és egyben utolsó tréd, szintén az előző felével 0.5 Lottal, 80 píp stoppal, ami 0,25% kockázatnak felel meg. 

Az első tréd már 40 píp, azaz 1%  pluszban van, a második Breakevenbe került. A harmadik még 0,5% kockázatban van, vagyis együttesen már 0,25% nyereségben vagyunk.

Számszerűsítsük a dolgot, legyen most egy short tréd. A lépcsőfokok következőképpen néznek ki:

Ha nem építjük a pozíciót, akkor a nyereségünk 6000$.

A 4 tréd viszont összesen 9950$-t hoz! Nagyszerűen néz ki, de ne feledjük ez az ideális eset, amikor mind a 4 tréd végig tud futni.

Viszont tovább voltunk kockázatban. Amikor a második trédünk nyílt már 40 píp pluszban voltunk és még mindig nem csökkent a kockázat! Ha az árfolyam előbb visszafordul, könnyen előfordul, hogy rosszabbul járunk minha nem építkeztünk volna. Viszont ha minden rendben megy több mint a másfélszeresét lehet elkönyvelni. 

Ha ezt a módszert alkalmazzuk, azt javasolom a vesztes trédeket se hagyjuk végig futni, vagyis részleges zárásokkal építsük le a trédet. Nem szabad azonban túl korán kezdeni, mert gyakran fordul elő, hogy egy ideig mínuszban vagyunk és végül mégis nyereséges lesz a tréd. 

A stoptávolság felénél zárjuk be a kezdeti nyitás felét (esetünkben 2 Lotot), majd ennek a felénél ennek is a felét (1 Lotot) Ha nem alkalmazzuk a metódust a 4 Lot 3200 $ veszteséget okoz, ha leépítünk csak 2200 $ a veszteség. 

Részletes Tanulmányi Útmutató: Stratégiai Trédmenedzsment és Pozícióépítés

Ez az útmutató célja, hogy alaposan áttekintse a “Stratégiai Trédmenedzsment és Pozícióépítés” című forrásanyagban tárgyalt kulcsfogalmakat és technikákat.

I. Áttekintés

A forrásanyag a szubjektivitás kiküszöbölésének fontosságát, a kockázatkezelést és a profit maximalizálását tárgyalja a kereskedésben. Különös hangsúlyt fektet a pozícióépítésre mint haladó trédmenedzsment technikára, valamint a Breakeven stratégia alkalmazására.

II. Főbb Fogalmak és Elvek

1. Szubjektivitás Kiküszöbölése: A sikeres kereskedés alapja a tervezettség és az előre meghatározott szabályok követése. A szubjektív beavatkozás, különösen az idő előtti zárás (“nekem ennyi már elég”), súlyosan ronthatja a nyereségességet.
2. Visszatesztelés (Backtesting): Stratégiák hatékonyságának felmérésére szolgál. Segít kiszámítani a találati arányt, a veszteséges és nyertes trédek hozamát/veszteségét.
3. Tőkemegőrzés Prioritása: A kockázat csökkentése az elsődleges cél.
4. Breakeven (Nullára Húzás): A stop-loss szint belépési szintre húzása, amikor a tréd már nyereséges pozícióban van. Célja a további veszteség elkerülése.

• Előnyök: Pszichológiai komfort, különösen kezdők számára, segít elkerülni a negatív trédeket.
• Hátrányok: A backtesztek többsége szerint a kikapcsolása magasabb nettó nyereséget eredményezhet, mivel a túl korai nullára húzás gyakran vezet ahhoz, hogy az ár kilöki a pozíciót, mielőtt elérné a célárat.

1. Pozícióépítés (Pyramid Building): Trédmenedzsment eljárás, amely a nyereséges pozíciók fokozatos bővítését jelenti. Alapgondolata az “addig üsd a vasat, amíg meleg” elv.

• Cél: A profit maximalizálása, ha sikerült eltalálni az irányt.
• Agresszív vs. Konzervatív: A forrás a Turtle traderek módszerét agresszívnek nevezi, ahol a kockázat növekszik. A leírt pramisépítés módszer (az alábbi példa alapján) a kockázat szinten tartására vagy csökkentésére törekszik.
• Példa a pramisépítésre:Kezdeti tréd: Pl. 4 Lot, 80 píp stop-loss, 2% kockázat.
• Első hozzáadás (40 píp profitnál): Új tréd az első nyitás felével (2 Lot). Az új stop-loss szint mindkét trédre vonatkozik, 80 pípre. Az első tréd kockázata 1%-ra csökken, a második 1%-os kockázaton van, így az összkockázat 2% marad.
• Második hozzáadás (további 40 píp profitnál): Új tréd az előző felével (1 Lot). Az új stop-loss szint az összes trédre vonatkozik. Az első tréd Breakevenbe kerül, a második 0.5%-os kockázaton van, a harmadik 0.5%-os kockázaton, az összkockázat 1%-ra csökken.
• Harmadik hozzáadás (további 40 píp profitnál): Új tréd az előző felével (0.5 Lot). Az első tréd már 40 píp profitban van, a második Breakevenben. Az összkockázat tovább csökken, és végül 0.25%-os nyereségben van a pozíció.
• Előnyök: Jelentősen növelheti a nyereséget ideális esetben (pl. 6000$-ről 9950$-ra).
• Hátrányok/Kockázatok: Hosszabb ideig tartó kockázat. Ha az árfolyam korábban visszafordul, rosszabbul is járhatunk, mint pozícióépítés nélkül.

1. Részleges Zárások Veszteséges Trédek Esetén: Javaslat veszteséges pozíciók fokozatos leépítésére (pl. stoptávolság felénél a kezdeti nyitás felének zárása). Célja a veszteség csökkentése (pl. 3200$-ról 2200$-ra). Fontos, hogy ne túl korán kezdjük, mert egy kezdeti mínuszos helyzet még nyereségessé válhat.

Aktív tanulás:

Kvíz

Rövid Válaszok (2-3 mondat)

1. Mi a leggyakoribb szabályszegés a trédmenedzsmentben a szöveg szerint? Miért okoz ez problémát?
2. Mi a Breakeven funkció elsődleges célja? Milyen pszichológiai előnnyel jár ez, különösen kezdők számára?
3. Miért javasolja a szöveg, hogy a robotok backtesztjeinél gyakran kapcsolják ki a Breakeven funkciót?
4. Milyen alapelv mentén működik a pozícióépítés? Mi a fő célja ennek a trédmenedzsment eljárásnak?
5. A megadott pozícióépítési példában hogyan változik az összkockázat a második tréd hozzáadása után?
6. A pozícióépítési példa szerint mekkora a kezdeti tréd kockázata az első hozzáadás után (amikor 40 píp profitban van)?
7. Milyen hátránya lehet a pozícióépítésnek, ha az árfolyam nem az ideális forgatókönyv szerint mozog?
8. Mi a különbség a Turtle traderek pozícióépítési módszere és a szövegben részletezett pramisépítés között a kockázat szempontjából?
9. Milyen arányban javasolja a szöveg a részleges zárásokat veszteséges trédek esetén?
10. Miért fontos, hogy ne zárjuk be túl korán a veszteséges trédeket részleges zárással sem?

Kvíz Válaszok

1. A leggyakoribb szabályszegés az idő előtti zárás, a “nekem ennyi már elég” felkiáltással. Ez azért probléma, mert ha a nyertes trédek hozamát megvagdossuk, a hiányzó haszon a hónap végére veszteségessé tehet még egy nyereséges stratégiát is.
2. A Breakeven funkció elsődleges célja a stop-loss szint belépési szintre húzásával a kezdeti kockázat megszüntetése. Pszichológiailag kedvezően hat a stabil mentális hozzáállás elérésére, mivel elkerüli a negatív trédeket, ami különösen kezdőknek fontos.
3. A robotok backtesztjei túlnyomó többségében azt mutatják, hogy jobb, ha a Breakeven funkció ki van kapcsolva, mert bár több veszteséges tréd lesz, a nettó nyereség mégis magasabb. Túl sokszor fordul elő, hogy egy tetemes nyereség helyett Breakevennel végződik a tréd, mert az ár kilöki a pozíciót.
4. A pozícióépítés az “addig üsd a vasat amíg meleg” elven alapul. Fő célja, hogy ha sikerült eltalálni az irányt, akkor a lehető legjobban kihasználja a piaci mozgást a profit maximalizálása érdekében.
5. A megadott pozícióépítési példában a második tréd hozzáadása után az összkockázat nem nőtt, ugyanannyi maradt (2%), mert az első tréd kockázata megfeleződött, míg a második tréd a kezdeti nyitás felével nyílt, szintén 1% kockázatot viselve.
6. Az első hozzáadás után, amikor az első tréd 40 píp nyereségben van, a kockázata 1%-ra csökken, mivel a stop-loss szint az új, hozzáadott trédhez igazodik, ami a kezdeti stop távolságával egyenlő.
7. Ha az árfolyam előbb visszafordul, a pozícióépítés hátránya az, hogy rosszabbul is járhatunk, mintha nem építkeztünk volna, mivel tovább voltunk kockázatban, és az eddigi profitot elviheti a fordulat.
8. A Turtle traderek módszere a szöveg szerint egy nagyon agresszív változat, ahol a tréd indulása után nemhogy csökkenne, hanem növekszik a kockázat. A szövegben részletezett pramisépítés célja ezzel szemben a kockázat szinten tartása vagy fokozatos csökkentése a pozíció bővítése során.
9. A szöveg azt javasolja, hogy a vesztes trédeket részleges zárásokkal építsék le. Például a stoptávolság felénél zárják be a kezdeti nyitás felét, majd ennek a felénél ennek is a felét.
10. Fontos, hogy ne kezdjük túl korán a veszteséges trédek részleges leépítését, mert gyakran előfordul, hogy egy ideig mínuszban van a pozíció, de végül mégis nyereséges lesz a tréd.

IV. Esszé Kérdések

1. Hasonlítsa össze a Breakeven funkció használatát kézi és robotizált kereskedés esetén a szöveg alapján. Melyik esetben ajánlott a használata és miért, és melyik esetben nem, miért?
2. Elemezze a pozícióépítés (pramisépítés) előnyeit és hátrányait a megadott példa és a szövegben leírtak alapján. Milyen körülmények között lehet különösen hatékony ez a stratégia, és milyen kockázatokat rejt magában?
3. Mutassa be a szubjektivitás szerepét és elkerülésének fontosságát a kereskedésben. Hogyan járul hozzá a visszatesztelés ehhez az elvhez?
4. Részletesen írja le a pramisépítés folyamatát a megadott példa alapján. Számítsa ki, hogyan változik a kockázat és a nyereség a különböző lépcsőfokokon.
5. Vizsgálja meg a kockázatkezelés különböző aspektusait, ahogy a szöveg tárgyalja (tőkemegőrzés, Breakeven, részleges zárások). Hogyan egészítik ki egymást ezek a módszerek a kereskedési stratégia optimalizálásában?

V. Kulcsszavak Szótára

• Szubjektivitás: Személyes érzések, vélemények vagy preferenciák befolyása a kereskedési döntésekre, a tervezettség és objektivitás ellenében.
• Visszatesztelés (Backtesting): Egy kereskedési stratégia múltbeli adatokon való tesztelése annak érdekében, hogy felmérjék annak hatékonyságát és potenciális nyereségességét.
• Találati Arány: Egy kereskedési stratégia esetében a nyertes trédek aránya az összes trédhez képest.
• Profit (hozam): A nyereséges trédekből származó jövedelem.
• Veszteség: A veszteséges trédekből eredő pénzügyi kár.
• Tőkemegőrzés: Az az elv, miszerint a befektetett tőke védelme a legfőbb prioritás a kereskedésben.
• Kockázat Csökkentése: Olyan intézkedések sora, amelyek célja a potenciális veszteségek minimalizálása egy trédben.
• Stop-loss (SL): Egy előre meghatározott árfolyam szint, amelynél a pozíció automatikusan záródik a további veszteségek elkerülése érdekében.
• Breakeven (Nullára Húzás): A stop-loss szint mozgatása a belépési árfolyamra, miután a tréd nyereséges irányba indult, így megszüntetve a kezdeti kockázatot.
• Célár (Target Price): Az előre meghatározott árfolyam szint, ahol a tréder zárni szeretné a nyereséges pozíciót.
• Nettó Nyereség: Az összes nyereség és veszteség egyenlege egy bizonyos időszak alatt, figyelembe véve az összes tréd eredményét.
• Pszichológiai Komponens: Az érzelmek és mentális állapot hatása a kereskedési döntésekre és teljesítményre.
• Pozícióépítés (Position Building / Pyramid Building): Egy trédmenedzsment technika, amely során egy nyereséges pozíciót fokozatosan bővítenek további bejegyzésekkel az árfolyam irányába.
• Turtle Traderek: Egy híres kereskedési csoport, akiket Richard Dennis képzett az 1980-as években, és agresszív pozícióépítési módszereikről voltak ismertek.
• Lot: A kereskedett deviza mennyiségének szabványos egysége a forex piacon (pl. 1 Lot = 100 000 egység).
• Píp (Pip): A legkisebb árfolyammozgás mértékegysége a devizapiacon (a legtöbb devizapárnál a negyedik tizedesjegy).
• Equity: Egy kereskedési számla jelenlegi értéke, beleértve a nyitott pozíciók nyereségét vagy veszteségét.
• Részleges Zárás: Egy nyitott pozíció egy részének bezárása, nem a teljes pozícióé.
• Short Tréd: Egy olyan kereskedési pozíció, amelyben a kereskedő elad egy eszközt azzal a céllal, hogy alacsonyabb áron visszavásárolja, profitálva az árfolyam eséséből.