Összefoglalás
A mesterséges intelligencia (MI) iránti lelkesedés 2022 óta a tőkepiacok elsődleges hajtóerejévé vált, rekordmagasságokba emelve a részvényindexeket. Ez a heves emelkedés azonban egyre komolyabb aggodalmakat kelt egy potenciális pénzügyi buborék kialakulásával kapcsolatban, felidézve a 2000-ben kipukkadt dot-com lufi emlékét. Bár a historikusan magas értékeltségek és a piaci koncentráció valóban kockázatokat hordoznak, a jelenlegi helyzet egy kulcsfontosságú ponton különbözik a múltbeli eseményektől: a mai technológiai óriások, ellentétben a ’90-es évek startupjaival, rendkívül nyereségesek és stabil pénzügyi alapokon állnak.
6 perc olvasási idő
A mesterséges intelligencia, mint a piac motorja
A tőkepiacokat 2022 vége óta egyetlen téma uralja: a mesterséges intelligencia. Az OpenAI ChatGPT nevű modelljének bemutatása óta a technológia forradalmasításának ígérete dominálja a befektetői narratívát, ami elengedhetetlenné teszi ennek a hullámnak a tőzsdei hatásainak mélyebb megértését.
A befektetői optimizmus szinte azonnal piaci ralit gerjesztett. A transzformatív MI-robbanásba vetett hit hatására hatalmas tőke áramlott a technológiai szektorba, ami az értékeltségeket történelmileg is drága szintekre emelte. Ezt a trendet a piac legnagyobb szereplői is táplálják. A “Big Tech” olyan óriásai, mint a Meta, a Microsoft és az Amazon, eddig is több száz milliárd dollárt költöttek adatközpontok és MI-infrastruktúra kiépítésére, és további százmilliárdokat különítettek el jövőbeli beruházásokra.
Ez a gigantikus tőkeinjekció azonban kétélű fegyver: miközben az MI-forradalom infrastrukturális alapjait teremti meg, egyben a túlértékeltség vádjait is felerősíti, felidézve a piac sötétebb emlékeit.
A buborék árnyéka: növekvő aggodalmak
A pénzügyi buborék akkor alakul ki, amikor a befektetők az eszközök árfolyamát a valós értékük fölé hajtják, ami egy fenntarthatatlan ralit eredményez, és gyakran jelentős piaci összeomlással végződik. Ennek veszélyei nemcsak az egyes befektetőket érintik, hanem szélesebb körben, a világgazdaság stabilitását is fenyegethetik.
Az utóbbi időben a világ vezető pénzügyi intézményei szinte egyszerre kongatták meg a vészharangot. Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a globális részvénypiacokat jelenleg az MI termelékenységnövelő potenciáljába vetett optimizmus fűti, és hozzátette: „A mai értékeltségek azokhoz a szintekhez közelítenek, amelyeket 25 évvel ezelőtt, az internet körüli optimizmus idején láthattunk.”
Ezt az aggodalmat visszhangozta a Bank of England is, amely szintén a historikusan magas részvényértékeltségekre hívta fel a figyelmet, különösen a technológiai szektorban.
A helyzetet tovább bonyolítja a „körkörös finanszírozás” jelensége, amellyel kapcsolatos aggodalmak az elmúlt hetekben felerősödtek. Az olyan nagy horderejű megállapodások, mint az Nvidia és az OpenAI közötti üzletek, felvetették a gyanút, hogy a piac vezető szereplői mesterségesen támasztják alá a keresletet. A Goldman Sachs stratégái szerint ez a gyakorlat és a megemelkedett értékeltségek együttesen „rímelnek a korábbi buborékokra”.
Ugyanakkor kulcsfontosságú hozzátenniük teljes, árnyalt álláspontjukat: „Bár úgy tűnik, még nem vagyunk buborékban, a magas szintű piaci koncentráció és az MI-térben zajló verseny azt sugallja, hogy a befektetőknek továbbra is a diverzifikációra kell összpontosítaniuk.”
Felmerül tehát a kérdés, hogy a történelem valóban megismétli-e önmagát, vagy a jelenlegi helyzet alapvetően más, mint a korábbiak.
Mi a különbség a dot-com lufihoz képest?
A befektetők számára kulcsfontosságú, hogy meg tudják különböztetni a jelenlegi piaci dinamikát a történelmi buborékoktól, hogy elkerülhessék a múlt hibáit. Bár a párhuzam a dot-com érával kézenfekvő, létezik egy alapvető különbség.
A mai MI-ralit vezető nagy technológiai vállalatok – a ’90-es évek veszteséges cégeivel ellentétben – rendkívül nyereségesek és stabil, lenyűgöző pénzügyi eredményeket produkálnak.
„Ellentétben az 1990-es évek technológiai buborékával, amelyet veszteséges, korai fázisban lévő cégek szárnyaló részvényei jellemeztek, az idei ralit az erős ‘mega-cap’ vállalati eredmények hajtják” – mutat rá Eric Freedman, az US Bank Asset Management befektetési igazgatója.
Ezt az álláspontot osztja Ed Yardeni, a Yardeni Research elnöke is, aki szerint az S&P 500 indexet idén a vártnál jobb vállalati eredmények emelték új csúcsokra.
Mike Mullaney, a Boston Partners globális piackutatási igazgatója a „bubble light” (enyhe buborék) koncepcióját használja a helyzet leírására. Érvelése szerint bár az értékeltségek magasak, a befektetői hangulat még nem érte el a csúcspontot jelző eufória szintjét. „Ez a dolog még tovább tarthat” – véli, jelezve a további növekedési potenciált.
Ez a „enyhe buborék” állapot paradox módon azért is veszélyesebb, mert a csúcspontot jelentő eufória hiánya hamis biztonságérzetet kelthet, miközben a fundamentumoktól való elszakadás már megkezdődött.
A nyereségesség tehát egy erős fundamentális alap, de a piac szerkezetében más típusú kockázatok is rejlenek.
A piaci koncentráció rejtett kockázatai
A piaci koncentráció azt jelenti, hogy a teljes tőzsdei teljesítményt egy szűk vállalati kör határozza meg. Ez rendszerszintű kockázatot jelent, különösen a passzív befektetők – például a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal rendelkezők – számára, akiknek portfóliója akaratlanul is kitetté válik ennek a néhány cégnek.
A koncentráció mértéke meghökkentő. Howard Silverblatt, az S&P Dow Jones Indices vezető elemzőjének adatai szerint 2022 vége óta az S&P 500 index növekedésének 55%-át mindössze hét részvény adta:
• Alphabet (GOOG)
• Amazon (AMZN)
• Apple (AAPL)
• Meta (META)
• Microsoft (MSFT)
• Nvidia (NVDA)
• Tesla (TSLA)
A Bank of England nemrégiben közölte, hogy a részvénypiacon megnőtt egy éles visszaesés kockázata. „Ez, kombinálva a piaci indexeken belüli növekvő koncentrációval, különösen kitetté teszi a részvénypiacokat, amennyiben az MI hatásával kapcsolatos várakozások kevésbé optimistává válnak” – áll a bank negyedéves jelentésében.
Történelmi párhuzamok és jövőbeli kilátások
A bizonytalan piaci helyzetekben az elemzők gyakran a történelemhez fordulnak iránymutatásért, különösen a jegybankelnökök nyilatkozatait vizsgálva.
Sokan párhuzamot vonnak Alan Greenspan, a Federal Reserve egykori elnökének 1996-os híres, az „irracionális túlfűtöttségre” vonatkozó figyelmeztetése és Jerome Powell jelenlegi Fed-elnök nemrég tett megjegyzése között, miszerint a részvények „meglehetősen magasan értékeltnek” számítanak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy Greenspan figyelmeztetése után a piac még négy évig emelkedett, mielőtt a dot-com lufi kipukkadt.
A jövőbeli kilátások megosztják a szakértőket. Míg sokan óvatosságra intenek, mások továbbra is optimisták. Ed Yardeni árnyaltan közelíti meg a kérdést. Amikor arról kérdezték, hogy visszatért-e a piac az irracionális túlfűtöttség útjára, elismerte: „Talán.” Azonban gyorsan hozzátette: „Az S&P 500 indexet idén a vártnál jobb vállalati eredmények emelték új csúcsokra.”
Erre alapozva továbbra is fenntartja optimista előrejelzését, miszerint az S&P 500 a jövő év végére elérheti a 7700 pontot.
A piacot tehát egyszerre jellemzi a megalapozott optimizmus és a jogos óvatosság, ami rendkívül bizonytalanná teszi a jövőt.
Záró gondolatok
A mesterséges intelligencia által vezérelt tőzsdei rali egyértelműen két ellentétes erő csataterévé vált. Egyik oldalon áll a technológiai forradalom ígérete, amelyet a világ legnyereségesebb vállalatainak kézzelfogható eredményei támasztanak alá. A másik oldalon viszont ott vannak a magas értékeltségek, a növekvő piaci koncentráció és a múltbeli buborékokból levont tanulságok miatti jogos aggodalmak.
A végső kérdés tehát nem az, hogy az MI-forradalom valós-e, hanem az, hogy a piac képes-e a technológiai realitások talaján maradni anélkül, hogy az eufória ismét elragadná – egy lecke, amit a múlt már egyszer keményen megtanított.
Források:
