Forrás: Robert Reich professzor a Berkeley Egyetemen, és Bill Clinton alatt munkaügyi miniszter volt.
Összefoglaló
A forrás egy szakértő aggodalmait fogalmazza meg két pénzügyi buborék kialakulása miatt: a mesterséges intelligencia (AI) és a kriptovaluták piacán. A szerző párhuzamot von a jelenlegi helyzet és a történelem korábbi spekulatív buborékai között, mint például a dot-com vagy a tulipánmánia. Kiemeli, hogy az AI szektorba áramló óriási tőke – amelyet nagyrészt a hype és a remény táplál – az amerikai vállalatok legnagyobb hozamait és a tőzsde növekedését adja, de a legtöbb AI-val próbálkozó vállalat valójában nem termel profitot. A szöveg arra figyelmeztet, hogy e két átláthatatlan iparág összeomlása széleskörű gazdasági következményekkel járhat, amelyek nemcsak a nagybefektetőket, hanem az átlagos dolgozó családokat is érinthetik. A szerző utal arra is, hogy a politikai döntések, például a Trump-adminisztráció szabályozásellenes intézkedései, tovább erősítik ezeket a kockázatokat.
Olvasási idő: 5 perc
1. Bevezetés: a pénzügyi buborékok örök mintázata
A pénzügyi buborékok történelmi mintázatainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy felismerjük a mai piacokon jelentkező figyelmeztető jeleket. A klasszikus forgatókönyv jól ismert: egy eszközosztály iránti kezdeti lelkesedés felhajtja az árakat, a tömeges befektetéseket egyre inkább hitelből finanszírozzák, majd a lufi elkerülhetetlenül kipukkan, amikor kiderül, hogy a befektetett tőke aránytalanul nagy a valós profitlehetőségekhez képest. Ez a jól bejáratott minta ismétlődött a dot-com buborék, a 2006-os ingatlanlufi, a 17. századi tulipánmánia és az 1720-as South Sea buborék esetében is. A történelem ismétli önmagát, és a jelenlegi helyzetben az első modern kori buborék, amely aggodalomra ad okot, a mesterséges intelligencia körül alakult ki.
2. Az AI-lufi: reményekre és túlfűtöttségre épített értékelések
Az MI szektor jelenti az első komoly aggodalomra okot adó buborékot, tekintve az iparágba áramló hatalmas tőkemennyiséget és a rendszerszintű kockázat lehetőségét. Erre figyelmeztetett a Bank of England is, amely szerint az MI-részvények piaci értékelései „feszítettek”, ami egy „hirtelen korrekció” kockázatát hordozza magában a globális piacokon.
A valóságtól elrugaszkodott piaci értékelések
Az MI-szektor értékelését egy alapvető, fenntarthatatlan ellentmondás feszíti: a piaci eufória és a valós üzleti eredmények közötti áthidalhatatlan szakadék. Míg az MI-hez kapcsolódó részvények adják a legnagyobb amerikai vállalatok hozamainak, nyereségnövekedésének és tőkeberuházásainak oroszlánrészét, a valóság ennél józanabb képet fest.
• Domináns piaci koncentráció: Ez a rendkívüli piaci koncentráció – ahol egyetlen szektor adja a teljes vállalati Amerika hozamainak 75%-át, profitnövekedésének 80%-át és beruházásainak 90%-át – éles ellentétben áll azzal a józanító ténnyel, hogy egy MIT-jelentés szerint a mesterséges intelligenciával kísérletező vállalatok 95%-a nem termel nyereséget a technológiából.
• Hiányzó jövedelmezőség: Ezzel szemben egy MIT-jelentés megállapította, hogy a mesterséges intelligenciával kísérletező vállalatok 95%-a nem termel nyereséget a technológiából.
• Elterelődő befektetések: Miközben az MI-adatközpontok több százmillió dolláros adókedvezményben részesülnek, a feldolgozóipari beruházások lelassultak, és az ágazat az év eleje óta 38 000 munkahelyet veszített.
A szupergazdagok és a vállalati adósság szerepe
Az MI-boom a vagyont a csúcson koncentrálja, és növeli a vállalati kockázatokat. A szektorba áramló pénz jelentősen gazdagabbá tette a milliárdos oligarchákat. A Forbes számításai szerint Larry Ellison (Oracle) vagyona 140 milliárd dollárral nőtt, elsősorban az Oracle MI-t működtető felhőinfrastruktúrájából várt bevételek miatt, míg Jensen Huang (Nvidia) vagyona 47 milliárd dollárral gyarapodott. Az Ellison család ennek a vagyonnak egy részét egy Trumppal szövetséges médiabirodalom felépítésébe önti. Még Jeff Bezos, az Amazon alapítója is elismerte a helyzet spekulatív jellegét, amikor egy buborékhoz hasonlította a jelenlegi MI-piacot.
A háttérben rejlő pénzügyi kockázatokat jelzi, hogy a piac főbb szereplői jelentős adósságot halmoztak fel. Az Oracle például 18 milliárd dolláros adósságkibocsátást hajtott végre, ami után az S&P hitelminősítő „negatívra” rontotta a vállalat kilátásait. Ez a jelenség nem egyedi eset, hanem egy egész szektorra jellemző tünet, amely a spekulatív növekedést olcsó hitelekből táplálja, és amely átvezet minket a második, hasonlóan aggasztó buborékhoz.
3. A kriptovaluta-buborék: egy modern Ponzi-séma
A kriptovaluta-piac a második kritikus buborék, amely lényegében egy klasszikus Ponzi-séma. Értékét kizárólag az a hit tartja fenn, hogy mindig lesznek új befektetők, akik hajlandóak beszállni a piacra. A szektor vizsgálata stratégiai fontosságú, mivel hatalmas energiafogyasztása ellenére nem teremt valódi, kézzelfogható értéket.
A növekedés motorjai és a rendszerszintű kockázatok
A kripto-buborék növekedését elsősorban a szupergazdagok táplálják – állítólag Trump és családja 5 milliárd dollárt keresett rajta. A spekulatív eszközök egyre inkább beépülnek a hagyományos pénzügyi rendszerbe, amit jól mutat, hogy a Robinhood online brókercég bekerült az S&P 500-as indexbe, nagyrészt a kriptovaluta-kereskedelemnek és a sportfogadásoknak köszönhetően. Gertrude Stein híres mondása tökéletesen leírja a helyzetet: „nincs ott semmi”, utalva a kézzelfogható teljesítmény hiányára.
Hitelből fújt lufi: a kriptopiac valódi arca
A kriptopiac rendkívül ingatag és kockázatos, amit a közelmúltbeli eladási hullám is bizonyít. Ez az esemény rávilágított, hogy a ralit hatalmas mennyiségű hitelfelvétel fűtötte.
• Kiváltó ok: Trump kijelentése egy lehetséges 100%-os kínai vámról.
• Piaci veszteség: Több mint 19 milliárd dollárnyi kripto-eszköz értéke veszett el.
• Bitcoin esése: A Bitcoin árfolyama 12%-ot zuhant.
• Spekulatív tokenek: A Trump által támogatott World Liberty Financial token értéke több mint 30%-kal esett.
Mind az MI, mind a kriptovaluta piacának törékenysége szorosan kapcsolódik az amerikai gazdaság egészének stabilitásához.
4. A tágabb gazdasági következmények és a politikai háttér
Makrogazdasági szinten az MI és a kripto-buborékok tartják fenn az amerikai részvénypiacot, és a gazdasági egészség illúzióját keltik. Ez az illúzió azonban elfedi a Trump-adminisztráció politikája által okozott valós károkat, például a széles körű vámokat.
A szabályozói környezet és az átlagbefektetők kitettsége
A jelenlegi politikai és szabályozói döntések aktívan hozzájárulnak ezen buborékok növekedéséhez. A Trump-adminisztráció, David Sacks vezetésével, aki az MI és kripto politikáért felel, leállított minden olyan szabályozási törekvést, amely korlátokat szabhatott volna. Ennek kritikus következménye, hogy több billió dollárnyi tőke nyílt meg a nyugdíjalapokból és még a 401(k) megtakarítási számlákról is ezen magas kockázatú, átláthatatlan iparágak felé. Ez közvetlenül teszi ki az átlag amerikaiak megtakarításait egy esetleges összeomlás veszélyének. A kettős fenyegetés egyértelmű: amikor a buborékok kipukkannak, a felszínre kerül a gazdaságot ért valódi kár, és milliók érezhetik meg a következményeket.
Záró gondolatok: óvintézkedések a vihar előtt
A végső figyelmeztetés egyértelmű: az MI és a kriptovaluta-buborékok kipukkanása amerikaiak millióinak okozhatja munkahelyük és megtakarításaik elvesztését. A helyzet óvatosságra int, ezért ajánlott a megtakarítások egy részét alacsony kockázatú eszközökben, mint például a pénzpiaci alapok tartani, és a jelenlegi bizonytalan helyzetben ragaszkodni a munkahelyünkhöz. A pénzügyi piacok látszólagos ereje mögött rejlő törékenység megköveteli ezt a fajta óvatosságot, különösen most, hogy a szabályozói gátak leomlásával már a legkonzervatívabb megtakarítások is ki vannak téve a spekulatív piacok viharainak.
