Warren Buffett tanácsa évtizedek óta ugyanaz a legtöbb befektető számára: vásároljanak alacsony költségű, az S&P 500-at követő indexalapot, és gondolkodjanak hosszú távon. Ez egyszerűnek hangzik attól az embertől, aki maga részvények kiválasztásával épített hatalmas vagyont. Buffett szerint azonban kevés befektető rendelkezik azzal az idővel, tudással és türelemmel, amely az aktív alapkezelők tartós felülteljesítéséhez kellene.
A tanács, amelyhez Buffett évtizedek óta ragaszkodik
Buffett a Berkshire Hathaway részvényeseinek írt 2016-os levelében egyértelműen fogalmazott:
„Rendszeres ajánlásom az alacsony költségű S&P 500-indexalap.”
A 2013-as részvényesi levelében azt is leírta, milyen útmutatást adott a felesége javára kezelt örökség vagyonkezelőjének. A pénz 90%-át nagyon alacsony költségű S&P 500-indexalapba, 10%-át rövid lejáratú amerikai államkötvényekbe javasolta fektetni. Indexalapként a Vanguard termékét említette.
Ez Buffett saját családi vagyonkezelési rendelkezése, nem minden befektető számára előírt 90/10-es portfólió. Az üzenet lényege az egyszerű, olcsó megoldás előnyben részesítése. A Berkshire 2020-as éves közgyűlésén is úgy fogalmazott, hogy a legtöbb embernek szerinte S&P 500-indexalapot érdemes tartania.
Buffett arra is figyelmeztetett, hogy senki sem tudja biztosan, mit tesz a piac holnap, a következő héten vagy a következő évben. Egy 2017-es interjúban a rendszeres vásárlást hangsúlyozta, beleértve a nehezebb piaci időszakokat is.

Egy tízéves fogadás próbára tette az elképzelést
Buffett 2007-ben egymillió dolláros fogadást kötött a Protégé Partnersszel. Arra számított, hogy egy olcsó S&P 500-indexalap a következő tíz évben jobb eredményt ér el, mint a kiválasztott hedge fundokból álló portfólió. A 2008-tól 2017-ig tartó fogadást megnyerte.
A cikkben idézett eredmény szerint az indexalap éves átlagos hozama 7,1%, a hedge fundok átlagáé 2,2% volt. A különbség egyik fontos tényezője a költség: a magas alapkezelési és egyéb díjak hosszú idő alatt jelentősen csökkenthetik a befektetőnél maradó hozamot.
„A költségek valóban számítanak a befektetésekben.”
— Warren Buffett
Az indexalap egyetlen vásárlással sok vállalat részvényéhez ad hozzáférést. Ettől az árfolyama még jelentősen eshet, és az S&P 500-on belüli nagyvállalatok súlya sem egyforma. Buffett érve az, hogy az alacsony költség és a következetesség olyan előny, amelyet az aktív kezelőnek előbb le kell dolgoznia.
Mit mutatnak az aktív alapokról szóló adatok?
Az S&P Dow Jones Indices SPIVA-jelentése szerint 2026 első felében az aktívan kezelt amerikai nagyvállalati részvényalapok 67%-a elmaradt az S&P 500-tól. A 2026. június 30-ával végződő 15 éves időszakban ez az arány 90,49%, a 20 éves időszakban 92,61% volt.
A teljes 2025-ös évben az ilyen aktív alapok 79%-a teljesített gyengébben az indexnél. Az összevetés a megszűnt vagy más alapba beolvasztott alapokat is figyelembe veszi, így nem csak a ma is működő termékek eredményét mutatja.

A Vanguard-alap mérete is jelzi az indexbefektetés térnyerését
A Vanguard S&P 500 ETF 2026. június 3-án első ETF-ként érte el az ezermilliárd dolláros kezelt vagyont. A termék az S&P 500 indexet követi, éves alapkezelési költsége a Vanguard adatlapján 0,03%.
Az alap elmúlt évtizedes teljesítménye a cikk szerint nagyjából megnégyszerezhette az újrabefektetett osztalékokkal számolt kezdeti befektetést. Ez múltbeli eredmény: a következő évtizedre nem jelent hozamígéretet. A befektetőnek az erős emelkedés mellett a piaci visszaeséseket is végig kellett volna tartania.
Miért ajánl indexalapot az, aki maga felülteljesítette a piacot?
A Berkshire Hathaway teljesítménykimutatása szerint a vállalat részvényének éves átlagos árfolyamnyeresége 19,7% volt 1965 és 2025 között. Az S&P 500 osztalékokkal számolt éves átlagos hozama ugyanebben az időszakban 10,5% volt.
Buffett saját eredménye tehát jóval meghaladta az indexét. Ajánlása abból indul ki, hogy ezt a teljesítményt kevesen tudják megismételni. Egy alacsony költségű indexalap tartásához nem kell rendszeresen eldönteni, melyik részvény vagy alapkezelő lesz a következő évek nyertese.
Az eredeti 90/10-es rendelkezést érdemes a maga helyén kezelni. A vésztartalék szükségessége, a befektetési időtáv és a kockázattűrés személyenként eltér. Az S&P 500-indexalap amerikai vállalatok részvényeit tartja; aki más piacokhoz is szeretne közvetlen kitettséget, annak ezt külön kell mérlegelnie.
Buffett hosszú távú álláspontját egy 2020-as kijelentése is összefoglalja:
„Ha Amerikára fogadsz, és évtizedekig kitartasz mellette, sokkal jobban járhatsz, mint államkötvények vásárlásával.”
A hangsúly az évtizedeken át tartó kitartáson van. Az indexalap nem védi ki a rossz tőzsdei éveket, de Buffett szerint a türelem és az alacsony költség sok befektető számára jobb kiindulópont, mint a piac időzítésének vagy a nyertes alapkezelő kiválasztásának kísérlete.
Források
- https://www.thestreet.com/investing/stocks/warren-buffett-sends-timeless-advice-to-sp-500-stock-investors
- https://www.berkshirehathaway.com/letters/2013ltr.pdf
- https://www.berkshirehathaway.com/letters/2016ltr.pdf
- https://www.berkshirehathaway.com/letters/2025ltr.pdf
- https://www.spglobal.com/spdji/en/documents/spiva/spiva-us-mid-year-2026.pdf
- https://longbets.org/362/
- https://investor.vanguard.com/investment-products/etfs/profile/voo
- https://www.reuters.com/legal/transactional/vanguard-index-product-becomes-first-etf-top-1-trillion-assets-2026-06-03/
- Goldman Sachs aranyár-előrejelzése: 4800 dollárra csökkent a 2027-es célár

- Warren Buffett szabálya piaci eséskor: mit tanulhatnak belőle a nyugdíjas befektetők?

| A fenti elemzések, illetve a források, a szerkesztőség véleményét tükrözik, és semmilyen módon sem tekinthetőek befektetési tanácsként. |






